9. nürnbergi  Törzsasztal          2022-11.19.

Két év kényszerű szünet után Nürnbergben is megadatott a lehetőség, hogy Katona Ági és Schmidt Károly, az egyesület vezetősége megszervezhesse a találkozót. A hagyományok szerint a korábbi években felváltva tartotta az egyesület a törzsasztalt, egyik évben Kastlban másik évben Nürnbergben, így, Advent tájékán. Az idén Nürnberg volt soros.

Az est elején Ági és Karcsi néhány szóban köszöntötte a több mint 20 résztvevőt. A mikulás is járt arra (idén Schmidt Károly álnéven, és mivel ketten is vannak Karcsik, kettő csokimikulást kapott mindenki).

A Nürnbergi törzsasztal most is nyitott volt minden Kastlis számára. Érkezett meglepetés résztvevő is Budapestről, aki éppen Áginál vendégeskedett ezekben a napokban. Ő maga sem tudta, hogy vendéglátója mit „forral”, hova jönnek aznap este.

Magam részéről nem vagyok Kastlis, de már mondhatni „rajongója lettem” a közösségnek. A Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasaként igyekszem majd az egyesület munkáját segíteni néhány hónapon át, Pünkösdkor még itt leszek! Mindezt azért írom, mert így én is hivatalos voltam a találkozóra. Először senkit nem ismertem, de mindez csak néhány percig tartott. Kicsit jól esett, hogy bemutatkozásnál rögtön az volt a kérdés, hogy „Te mikor voltál Kastlis?”

Eleinte, a vacsora idejére az asztaloknál az egymást már ismerő Kastlisok ültek, hasonló évfolyamokról, de hamar elindult a mozgolódás, az ismerkedés, az emlékek, a lehetséges közös tanárok, események keresgélése a különböző generációk között. Az idősebbek kifejezték, hogy milyen jó, hogy a fiatalabb korosztály is egyre inkább aktivizálja magát, ami már a 2022-es Pünkösdi találkozón is érezhető volt, és ezen alkalommal szintén. Volt  olyan is, aki most először vett részt Törzsasztalon. Ez is mutatja mennyire fontos, hogy rendszeresen szerveződjenek ezek az alkalmak, mert bizony vannak még megszólítandó diáktársak.

Az este folyamán szóba kerültek turpisságok, tanárok, diákok részéről, annak következményeiről, jöttek sorba az emlékek. 3-4 Kastlissal beszélgettem, és már így is 4-5 ország, sok-sok városa felmerült, melyik szülő miért, honnan- hova, mikor kényszerült költözni, családdal, fél családdal,...ki hogyan került Kastlba.

Laci, és Emil szívesen meséltek szüleikről, akik tanárok voltak hosszú éveken át, saját kálváriájukról, szökésekről, lehetőségekről, hogyan lett Márta néni, aki diplomás tanárnő volt, takarítóból péksegéd, aztán végül Kastlis tanárnő..., milyen állomások után kötöttek ki Anna néni és a Gelléri gyerekek Kastlban... John nagyon komolyan beszélt nagyapjáról, a múltról, a következményekről, a kényszerű ország elhagyásról...életútjukról, ami Kastlba vezette őket is. Zsuzsi végül így szummázta mindezt „ Mikor megkérdezik honnan jöttem, mit mondhatnék (sok országot, költözést követően), az a legegyszerűbb válasz, hogy Kastlis vagyok.” Azt éreztem, ebben minden benne van, mennyire más, szorosabb a Kastliban végzett diákok kötődése a gimnáziumhoz, egymáshoz.

A törzsasztal mondhatni, hogy a „szokásos” jó hangulatban telt, nagyon örült mindenki mindenkinek, mint egy igazi családi találkozón. Sok szó esett arról, hogy mennyire várják a következő találkozási lehetőséget, ami már a nagy találkozó, a Pünkösdi jubileumi ünnep lesz Kastlban. Mindenkit szeretettel várnak a szervezők, én ki nem hagynám!

Részleteket itt, a honlapon, a fb csoportban és a levelező listán lehet majd megtudni.

Talákozzunk Kastlban, 2023 május 27-28-án!

Minden jót, Péter Judit (KCSP ösztöndíjas)

Johnnak köszönjük a fényképeket !