A Magyar Örökség díj átadása - 2010.06.19. - Magyar Akadémia (fényképek: Benkő Sándor és Kása Béla)

Burg Kastl Magyar Gimnázium (1958-2006)

Magyar Örökség Díj

A Burg Kastl Magyar Gimnázium 1958-ban nyitotta meg kapuit Bajorországban a második világháború után külföldre szakadt és az 1956-ban menekült magyar diákok részére. Az iskolát az akkori Német Szövetségi Köztársaság, a bajor tartomány, a helyi egyházi szervek és német segélyszolgálatok, továbbá a magyar szülők és emigráns szervezetek támogatták. Lelki és anyagi segítőihez tartoztak neves személyek is: Habsburg Ottó, a Pán-európai Unió elnöke, Alfons Goppel bajor miniszterelnök, Mindszenty József bíboros, Magyarország hercegprímása, a müncheni érsek és bíboros Josef Ratzinger, a Wittelsbach bajor hercegi család, és a Szabad Európa Rádió magyar munkatársai. Ez a gimnázium egyesítette a már részben 1946 óta Németországban és Ausztriában működő magyar iskolákat. 2006-ban az iskolát, ahol közel 4.000 magyar diák tanult az elmúlt majdnem 50 évben, anyagi okok miatt bezárták

A Burg Kastl Magyar Gimnáziumnak a történelmi Magyarország határain kívül létrehozott magyar intézmények között egyedülálló szerepe volt.

A gimnázium a bajor kultuszminisztérium jóváhagyásával, a bajor tanterv szerint működött. A diákokat magyar nyelven, főleg magyar származású, szintén menekült oktatók, szaktanárok, szerzetesek és nővérek tanították. Iskolánk elődjét illetve a Gimnáziumot Ambrus Sztaniszló, Galambos Ireneus, Harangozó Ferenc, valamint Radics János atyák igazgatták a kezdeti és utána következő nehéz időkben. Az oktatás magas szinten és a nevelés az európai erkölcsi normák alapján történt. Az ökumenikus keresztény nemzeti szellem és a magyar identitás továbbadása - amelyben a külföldi magyar cserkészmozgalom is szerepet játszott - mindig súlyponti tényezők voltak. A tanulók a világ minden pontjáról érkeztek.

A Gimnázium bezárása 2006-ban a volt diákok eddigieknél nagyobb összefogását eredményezte, feléledt a Németországban bejegyzett Alumni egyesületünk. A gimnázium megmaradt tárgyi hagyatékát, pl. könyveket, érettségi tablókat, népi tánc kellékeket, évkönyveket, stb., részben határon túli magyar iskoláknak ajándékoztuk, részben pedig állandó kiállításokon mutatjuk be Kastlban és a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány keretein belül. Alma máterünk története tehát nem fejeződött be

2010 október 24-én a Lakiteleki Népfőiskolával együtt közös ünnepséget szervezünk az Országházban, „Burg Kastl Magyar Gimnázium – magyar örökség a jövőért” mottóval. További céljainkhoz tartozik többek között a „Múlt a Jövőért” jótékonysági akció, amely anyagi és morális támogatást nyújt a határon túli régiókban élő rászoruló magyar diákoknak. Ennek keretében idén januárban tagjainktól gyűjtött 3.600 eurót adtunk át a munkácsi Szt. István Líceumnak.

Összefoglalva:

A belénk oltott magyarságtudatnak köszönhetően, diáktársaink öt kontinensen szétszórva aktív szerepet vállaltak, és vállalnak ma is, a magyar külhoni (régebben emigrációs) diaszpóra közösségi munkájában, pl. magyar egyesületek, egyházak, óvodák, cserkészet, tánccsoportok, ifjúsági, irodalmi- és kultúrkörökben.

Több volt diáktársunk komoly elismerést ért el a befogadó országokban, továbbá ma is aktívan vesz részt új hazája szakmai, tudományos és társadalmi életében.

Végül, az utóbbi években sok régi diák települt át, vagy vissza Magyarországra, ezzel teljesítve sokunk szüleinek, nagyszüleinek eredeti szándékát: a hazatérést egy szabad hazába.

Úgy gondoljuk, hogy kettős kulturális kötödésünk mellett, magyarságunk megőrzésének példája és tanulsága, megerősítheti a mai magyarországi fiatalság identitását is.

A „Magyar Örökség Díj” eddigi legmagasabb fokú elismerést jelenti volt iskolánknak, és nekünk is, volt diákjainak. Ezt az Örökséget szeretné a Burg Kastl ALUMNI mai munkájával a jövőnek is továbbadni.

A volt diákság, a tanárok és nevelők nevében: Köszönjük szépen!

2010. június 17.

Örökség díjas kultúrkövetek

Lázár Ádám újságíró, a BBC és a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa

A második világháború után sok ezer magyar menekült élt a romba dőlt Németországban. Szétszórtan, falvakban, tanyákon, kisebb-nagyobb menekülttáborok rozoga fabarakkjaiba zsúfolva tengették nyomorúságos életüket. Ezek a magyarok már 1945-46-ban Passauban, majd Lindbergben, később Bauschlottban, Niederaudorfban és Osterodéban iskolákat alapítottak gyermekeiknek, ahol a tanítás magyar nyelven folyt. Ezek az iskolák azonban – amelyek átmenetileg otthont, tudást és magyar öntudatot adtak több száz menekült magyar fiúnak és lánynak – csupán ideig-óráig működtek. Sem az épületek, sem a tantestületek, sem az életben tartásukhoz szükséges finanszírozás nem volt állandó, akárcsak a fenntartásra szóló szándék.

Az 1956-os menekülthullámot követően ajánlotta fel a bajor kormány, hogy az addig csak ideiglenes otthonokra talált magyar oktatási intézmények egy helyen végleges otthont kapjanak. Nürnberg közelében, egy kis bajor falu mellett, festői vidéken, a Burg Kastl-i várban a volt bencés kolostort úgy korszerűsítették, hogy az megfeleljen egy iskola és egy-egy fiú és leány internátus követelményeinek. 1958-ban aztán megnyitotta kapuit Nyugat-Európa egyetlen folyamatosan működő magyar nyelvű gimnáziuma. 2006-ig, vagyis 48 éven át teljesítette küldetését.

Nézzük meg, kik alapították, kik finanszírozták, és kik tanultak ott.

Ez az iskola a vasfüggöny idején, a világháború és az 1956-os forradalom következményeként külföldre menekült, valamint a történelmi Magyarország utódállamaiból Nyugatra sodródott, az emigrációban szétszóródva élő családok számára jött létre. Magyar betűre, versre, történelemre tanította a gyerekeket, ökumenikus keresztény és magyar szellemiséget, kultúrát és hagyománykincset adott át nekik. Ez a nevelés hatékonyan hozzájárult a külföldre szakadt magyarság identitásának megőrzéséhez.

A hamar ismertté lett intézménybe tódultak az Argentínában, az Egyesült Államokban, Venezuelában, Angliában és a világ más országaiban született diákok. Közülük a legtöbben németnyelv-tudás (és sokan magyarnyelv-tudás) nélkül érkeztek. Voltak olyanok is, akiknek még a szülei sem voltak magyarok. Amikor aztán befejezték középiskolai tanulmányaikat, anyanyelvük mellett kiválóan megtanultak angolul, németül, a nem magyarok pedig népünk nyelvén is. Magyarul nemcsak beszélni – de érezni is megtanultak! És nem csupán érettségit, de olyan nevelést is kaptak, amelynek birtokában jó magyarok, jó európaiak, jó világpolgárok, és ami a legfontosabb, jó emberek lettek.

48 éves működése alatt mintegy 4000 diák járt Burg Kastlba. A fiatalok a kastli éveik után a világ öt kontinensének országaiban szétszórva aktív szerepet vállaltak és vállalnak a külhoni magyar diaszpóra közösségi, hagyományőrző munkájában, a magyar egyesületek, egyházak, óvodák, cserkészcsapatok, tánccsoportok, ifjúsági, irodalmi és kultúrkörök felépítésében, támogatásában és működtetésében. Multikulturális kötődésük mellett magyarságuk megőrzése példa és tanúság lehet a hazai fiatalság identitásának alakításában. Az egykori Burg Kastl-i Gimnázium sikere az időközben létrejött Európai Unió sikere is. Az iskolában a magyar mellett az európai jelleg volt vonzó.

A gimnázium csaknem ötvenéves működése alatt összegyűlt tárgyi hagyatékát, mint például a több tízezer kötetes könyvtárat, érettségi tablókat, néptánckellékeket, évkönyveket részben a határon túli magyar iskoláknak ajándékozták, részben állandó kiállításon Kastlban és a Lakiteleki Népfőiskolán mutatják be. Ezzel a sajátos, történelmünkben egyedülálló oktatási intézménnyel, annak múltjával érdemes lenne részletesebben foglalkozni, diákjairól, azok karrierjéről, sikereikről, olykor tragédiáikról beszámolni. A magyar kultúraőrző törekvés kimeríthetetlen, mindmáig feltáratlan, feldolgozatlan tárháza ez a gimnázium és annak egykor volt diákserege. Élettörténetük, kastli éveik, az alma mater sugárzása, az, hogy a volt diák ma minek érzi magát, köteteket tenne ki. A Kastli Öregdiákok Szövetsége ez év október 24-én Budapesten, az Országházban a Lakiteleki Népfőiskolával közös ünnepséget, megemlékezést szervez Burg Kastl Magyar Gimnázium – a magyar örökség része mottóval. A szövetség céljai közé tartozik a Múlt a jövőért jótékonysági akció, amely anyagi és morális támogatást nyújt a határon túli régiókban élő rászoruló magyar diákoknak.

Minden évben számtalan személyt és intézményt jelölnek a rangos-veretes Magyar Örökség Díjra. 2010-ben ezek közül az egyik a Burg Kastl-i Gimnázium. Az idén 65 éve, hogy megszületett létrehozásának gondolata. De nem a kerek évszám teszi ezt a történetet különösen fontossá. Sokkal inkább az, hogy négyezer olyan diák fordult meg falai között, aki egész életére a magyar kultúra diplomatája, a magyar örökség hordozója lett a világban.

Burg Kastl legendás szellemi műhelye majd fél évszázados működésével megszolgálta az elismerést. Méltán érdemelte ki a minap megkapott Magyar Örökség Díjat.

Lázár Ádám

http://www.magyarhirlap.hu/velemeny/orokseg_dijas_kulturkovetek.html