Magyar örökség a magyar jövőért ! - Burg Kastl menekültjei hazataláltak

„A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban(...)S életed a haza életének egy pillanata is.”-írja Márai Sándor, akinek gondolatainál keresve sem találni jellemzőbb és megkapóbb sorokat arra az embert próbáló kezdeményezésre, amely idestova 52 esztendeje, idegenben fogta össze az oldott kéveként széthulló, hazáját elhagyni kényszerülő magyarság gyermekeit, reményt és kiutat mutatva mindnyájuknak a kitaszítottságból. A kulcs a hit és az oktatás volt, mégpedig egy önmagában egyedülálló misszió keretében, egy olyan hungarikumként, ami érdekes módon nem Magyar-, hanem Németországnak köszönheti hírnevét. Olyan nemes küldetés volt ez, amely a II. Világháború utáni Német Szövetségi Köztársaság, azon belül is Bajorország testvéri szeretetének köszönhetően, a világban több hullámban szétszóródott magyar menekülteknek és gyermekeiknek magyar gimnáziumot, egyszersmind otthont tudott teremteni az otthontalanságban. Magyar szerzetesek és apácák, világi pedagógus társaikkal összefogva, 1946-tól először különböző menekülttáborokban, majd 1958-tól egészen 2006-ig - immáron egy helyen, a festői fekvésű Burg Kastl középkori apátságában, kolostorvárában -, közel 4000 magyar, később pedig már német hallgatót oktattak többek között magyar nyelvre, irodalomra, történelemre, a teljes ökuméné jegyében istenhitre, egyúttal felkészítve őket a nemzetközi szinten is nehéz bajor érettségire. Magyarul oktattak, sokszor magyarul nem is tudó, bár magyar eredetű fiatalokat - igazi hungarikumként német földön. Működése során nem ritka hányattatásaiban és nélkülözéseiben a magyar gimnázium természetesen nem csupán Németország és a Német Püspöki Kar, hanem jó szándékú emberek és szervezetek szinte az egész világra kiterjedő segítőkészségére is számíthatott, küldetésükben ez erősítette alapítóit az oktatási intézmény több mint öt évtizede alatt.

A híres Burg Kastl-i magyar gimnázium 2006-i évi kényszerű bezárása óta, az alma mater öregdiákjai egyesületet alapítottak és nekiláttak felkutatni egykori iskolatársaikat, ahogy ők mondják: a „kastlisokat”. Világszerte - természetesen Magyarországon is - immáron rendszeres összejöveteleken gazdagítják egyre bővülő szellemi és tárgyi hagyatékukat. Páratlan gyűjteményüket idén felajánlották a szívükben őrzött örök Magyarországnak, amit mindmáig hazájuknak vallanak, éljenek bár Venezuelában, vagy a Fülöp-szigeteken, az Egyesült Államokban illetve valahol Európában.... A Burg Kastl-i diákok egyesülete 2010. június 19-én megkapta a Magyar Örökség Díjat, nagyszabású öregdiák világtalálkozójuknak pedig ezév október 22-én, az Országház ad otthont.

Mindazok, akik ezen iskolapadokból indulva teremtettek maguknak otthont a globális térben, mindmáig olyan szeretettel beszélnek a magyar hazáról, mintha el sem hagyták volna azt. Az akkori gyermekek mára világszerte az őket befogadó társadalmak politikai, gazdasági és kulturális életének meghatározó szereplőivé váltak. Ismerik, szeretik sőt támogatják egymást, éljenek, vagy csak találkozzanak bármelyik kontinensen is. Egykori megpróbáltatásaik emléke azonban velük él és ébren tartja bennük az adakozó kedvet, egyszersmind a segítőkészséget, ha bárhol a világon a magyar oktatásügy, vagy a magyar lét veszélybe kerül. Segélyakcióik felölelik az egész Kárpát-medencét, így maradnak hűek a választott jelmondatukhoz, ami nem más, mint a : „Magyar örökség a jövőért!”

Jeney Attila